KABAY JÁNOS (Büdszentmihály, 1896. dec. 27.- Budapest, 1936. jan. 29.)

Gimnáziumi tanulmányait Nyíregyházán, Nagykállón és Hajdúnánáson elvégezve, 1915-ben beiratkozott a budapesti Műegyetem Vegyészmérnöki Karára, de rövidesen katonának hívták be. Az első világháború befejeztével először gyógyszertári gyakornok, majd 1920-tól folytatta tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen, ahol Winkler Lajos tanítványaként gyógyszerész-oklevelet szerzett 1923-ban. Ezután Hajdúnánáson, bátyja gyógyszertárában dolgozott, itt kezdte el morfinkutatásait. A munka hatékonyabb folytatására a budapesti Gyógynövénykísérleti Állomáson vállalt állást, ahol megismerkedett dr. Kelp Ilona vegyésszel, későbbi feleségével és munkatársával. Sikeres kísérletei alapján szabadalmaztatott eljárására 1927-ben Büdszentmihályon (a mai Tiszavasváriban) megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. A szükséges pénzt családja adta össze, és kezdetben anyagi gondokkal küzdött, majd az államtól is kapott némi támogatást. A harmincas években már jól működő gyár nemcsak ellátta az ország szükségletét, hanem exportra is termelt morfint. 1935-ben az Alkaloida már fióküzemet létesített Lengyelországban. K. J.-t a népszövetség kábítószerellenőrző Bizottsága meghívta Genfbe, hogy ismertese módszerét. Az 1936 májusában tervezett előadásra azonban már nem került sor, mert előtte három hónappal egy műtét kapcsán fellépett orbánc következtében, 39 éves korában elhunyt.

Munkássága előtti időkben a morfiumot ópiumból készítették, az ő gondolata volt, hogy morfiumot közvetlenül mákból állítson elő. Fáradságos kísérleteit siker koronázta, amit 1925-ben az Eljárás ópiumalkaloidák előállítására zöld máknövényből néven kapott szabadalma fémjelzett. A zöld mákból történő előállítás azonban sok hátránnyal járt, ezért folytatta kutatásait.

Hatékony módszert dolgozott ki teljesen kicsépelt, száraz máknövényekből (mákszalmából, mákszárból), elsősorban pedig a mák fején lévő mákgubóból való morfinelőállításra. Eljárása Magyarországon új iparág, a morfingyártás kifejlődéséhez vezetett. Gyárához minden készüléket maga tervezett, és a gyártás ütemtervét is ő készítette. Erről írt A morphin magyar módszerű gyártásának ismertetése (Bp., 1936) címmel. Módszere világszerte elterjedt, és ma is sok helyen a Kabay-féle eljárás szerint gyártják a morfiumot.

Az általa alapított gyár az 1948-ban történt államosítás után továbbfejlődött és az Alkaloida Vegyészeti Gyár 1968-ban a világranglista élén állt nyersmorfin-exportjával.

Profilja bővítésével szintetikus gyógyszer-hatóanyagokat, legújabban pedig növényvédő szereket is gyárt, elsősorban azonban növénykémiai termékeket, a morfint és származékait állítja elő. Hazánk ma az eljárást kidolgozó K. J. munkájának eredményeképpen a világ morfiumszükségletének mintegy 30%-át termeli. A feltaláló emlékezetét többek között az Alkaloida Vegyészeti Gyár udvarán 1956-ban felállított szobra őrzi, személyéről szülőhelyén, Tiszavasváriban és egyéb helyeken utcát és gyógyszertárakat neveztek el.

Irodalom