Jones, Sir
Harold Spencer (szül. 1890. márc. 29. London, Anglia -
megh. 1960. nov. 3. London), a tizedik angol királyi csillagász
(1933-55), programot szervezett a Föld és a Nap közepes
távolságának pontosabb meghatározására.
Tudományos munkássága főként a csillagászat
alapvető állandóinak, főként a Nap parallaxisának
a pontosabb meghatározására irányult. (A Nap
parallaxisa a Nap égi helyzetének látszólagos
eltolódása a Föld helyzetének változása
miatt.) Az Eros kisbolygó 1931-ben földközelben járt,
az akkori megfigyelésekből nyert információk
alapján Jones 1941-ben kiszámította a Nap parallaxisát,
abból pedig a Nap átlagos távolságát,
ez 149 millió km-nek adódott. Geofizikai problémákkal
is foglalkozott, főként a Föld forgásával
és mágnességével.
Jones 1933 és 1955 között a Greenwich-i Királyi
Obszervatórium igazgatója volt. Minthogy London fényei
és a füstköd megnehezítették az észleléseket,
kezdeményezte az obszervatórium elköltöztetését.
A II. világháború után új ingatlant
vásároltak a sussexi Herstmonceux-ban. Az új obszervatórium
1958-ra készült el.
Jonest 1943-ban ütötték lovaggá, megkapta
a Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét
és a londoni Royal Society (Királyi Társaság)
királyi érmét. 1955-ben kapta meg a Knight of the
British Empire kitüntetést. Kötetei: Worlds Without
End (Vég nélküli világok; 1935), Life
on Other Worlds (Élet más világokon; 1940)
és A Picture of the Universe (A világegyetem képe;
1947).
Január
|
KFKI Home >
História - Tudósnaptár
| |