Jones, Sir Harold Spencer (szül. 1890. márc. 29. London, Anglia - megh. 1960. nov. 3. London), a tizedik angol királyi csillagász (1933-55), programot szervezett a Föld és a Nap közepes távolságának pontosabb meghatározására. Tudományos munkássága főként a csillagászat alapvető állandóinak, főként a Nap parallaxisának a pontosabb meghatározására irányult. (A Nap parallaxisa a Nap égi helyzetének látszólagos eltolódása a Föld helyzetének változása miatt.) Az Eros kisbolygó 1931-ben földközelben járt, az akkori megfigyelésekből nyert információk alapján Jones 1941-ben kiszámította a Nap parallaxisát, abból pedig a Nap átlagos távolságát, ez 149 millió km-nek adódott. Geofizikai problémákkal is foglalkozott, főként a Föld forgásával és mágnességével.

 Jones 1933 és 1955 között a Greenwich-i Királyi Obszervatórium igazgatója volt. Minthogy London fényei és a füstköd megnehezítették az észleléseket, kezdeményezte az obszervatórium elköltöztetését. A II. világháború után új ingatlant vásároltak a sussexi Herstmonceux-ban. Az új obszervatórium 1958-ra készült el.

 Jonest 1943-ban ütötték lovaggá, megkapta a Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét és a londoni Royal Society (Királyi Társaság) királyi érmét. 1955-ben kapta meg a Knight of the British Empire kitüntetést. Kötetei: Worlds Without End (Vég nélküli világok; 1935), Life on Other Worlds (Élet más világokon; 1940) és A Picture of the Universe (A világegyetem képe; 1947).

Január KFKI Home >  História - Tudósnaptár