Gyarmati Béla: Jelitai (Woyciechowsky) József (1889-1944)

Jelitai Woyciechowsky édesapja (Vilmos, erdélyi születésű budapesti banktisztviselő) és édesanyja (Nuridsán Mária, erdélyi örmény eredetű kereskedő-család leánya) első fiúgyermekeként Budapesten született, 1889. december 5-én. Keresztszülei Lukács László pénzügyminiszteri tanácsos (a későbbi miniszter, majd miniszterelnök) és felesége voltak.

Oklevelét 1912-ben a budapesti tudományegyetemen kapta.

Fiatal korában szívesen sportolt. Apjához (Woyciechowsky Vilmoshoz, az MTE egyik alapító tagjához) hasonlóan szeretett kirándulni, evezni, teniszezni. Egy 1917 körül készült dunai evezős képen érdekes társaságban látható: a stég mellett lebegő nyolcpár-evezős legénységében rajta kívül ott ülnek a "Horthy-fiúk" (mögötte), akikről akkoriban még senki sem sejtette, milyen sors vár rájuk.

       
Jelitai Woyciechowsky József, 1914
       
1917 körül: egy csónakban a Horthy-fiúkkal (jobbról az ötödik)

Majd másfél évtizedes ismeretség és közös túrák sorozata után, 1927. december 16-án kötött házasságot dr. Lajos Máriával, aki szintén okleveles tanár volt és szintén publikált.

1932 után a névmagyarosítási divatot kihasználva Vilmos öccsével együtt megváltak az oly sok vesződséggel járó Woyciechowsky névtől (amit soha senki nem tudott hibátlanul se leírni, se kiolvasni) és belügyminiszteri jóváhagyással a nevüket a Jelitai előnév felhasználásával mindketten Jelitaira változtatták.

Jelitai József a haláláig budapesti gimnáziumokban tanított matematikát, fizikát és gyorsírást, de emellett jutott ideje matematikatörténeti kutatásokra is. (A budapesti Árpád Gimnázium még 2007-ben is szerepelteti honlapján, mint az iskola 1912-1934 közti nagyra becsült mennyiségtan-geometria tanárát.)

       
Jelitai József, 1932 táján
       
Jelitai József dolgozatjavítás közben

Tanári tevékenysége mellett számos értekezést írt a hazai matematika történetéről, érdemeket szerzett a két Bolyai hagyatékának feldolgozásában. (1938-ban megtalálta Bolyai Jánosnak 48 éves korában, a nagyszebeni katonai parancsnokság által kiadott útlevelét is). A Bolyai-kutatásban elért eredményei máig mértékadók. A debreceni és a budapesti tudományegyetem magántanára lett a matematika történetéből (1938, ill. 1942). Kézirati hagyatékát a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára őrzi.

Főbb művei: "Sipos Pál élete és matematikai munkássága" (Bp., 1932, máig ezt tartják a legértékesebb munkájának); "Zur Geschichte der Mathematik in Ungarn"; "Bernoulli Dániel és János egykorú Teleki-útinaplók és levelek tükrében"; "Csernák László"; "Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez"

A hivatalos megalakulás első fázisában a Csillagászati Szakosztály 1943. november 10-i intézőbizottsági ülésén intézőbizottsági tagjaként közreműködött a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztályának létrehozásában.

Jelitai József utolsófényképe, 1944

1944 őszére tanártársai többségét már evakuálták, ő is elutazhatott volna a fővárosból, de kötelességtudata és kényelemszeretete visszatartotta. Felesége levlapja szerint "nincs nagy kedve elmenni, mert az ágyak, a víz valószínűleg nem olyan jó, mint Bpesten". Igaz, hogy: "viszont olcsón és nyugodtan lennénk". (Így szabja ki az ember önmaga sorsát!)

1944. október 2-án este erős ködben utazott Óbudáról hazafelé a HÉV-vel, amikor légiriadó miatt mindenkit leszállítottak. Ő elgondolkodva bandukolt hazafelé a síneken. Ekkor már erős szemüveget kellett viselnie, ami azonban nemrég megsérült, és a lencse pótlását akkoriban Jena-ból kellett megrendelni, ezért átmenetileg a régi, már nem igazán alkalmas szemüvegét viselte. Ráadásul, hajlamos volt mélyen elmerülni gondolataiba, észre sem véve a külvilág eseményeit. A HÉV kiengedte a féket és elkezdett továbbgördülni a végállomás felé. A ködben későn fékezve halálra gázolta az előtte bandukoló professzort. Nem öngyilkos volt: erre nem volt oka és pedáns egyéniségétől végtelenül távol állt volna a halálnak egy ilyen brutális módja.

Gyászjelentése szerint "dr. Jelitai József, a III. ker. állami gimnázium tanára, a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára" volt. Jelitai (Woyciechowsky) József emlékét a magyar tudománytörténet méltóképpen ismeri és őrzi. Jelitai (Woyciechowsky) József a Fiumei-úti temetőből Farkasrétre átköltöztetett édesapjával és 1973-ban meghalt feleségével, dr. Lajos Máriával (és annak néhány rokonával) közös sírban nyugszik a Farkasréti temető 6/5-1-50/51 jelű helyén.

       
Jelitai József sírja a Farkasréti temetőben
       
Egyik fontos műve