Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Zsigmondy, Richard Adolf Ausztria, B�cs, 1865. �pr. 1. - N�metorsz�g, G�ttingen, 1929. szept. 23. Magyar sz�rmaz�s� osztr�k-n�met vegy�sz, Nobel-d�jas A b�csi politechnikumon, majd M�nchenben tanult, elektrok�mi�t �s szerves k�mi�t. 1889-ben az erlangeni egyetemen doktor�lt szerves k�mi�b�l. 1891-92-ben a fizikus A. Kundt asszisztense lett. 1893-97-ig Grazban tan�tott, itt habilit�lt�k mag�ntan�rr� is 1893-ban. 1897-1907 k�z�tt a j�nai egyetemen adott el�, egyidej�leg a j�nai Schott-�veggy�r sz�m�ra is v�gzett kutat�sokat. 1907-t�l hal�l�ig a g�ttingeni egyetemen a szervetlen k�mia professzora. Munk�ss�g�nak k�z�ppontj�ban a kolloidk�mia, f�leg az anorganikus kolloidk�mia volt. 1903-ban H. Siedentopffal k�z�sen elk�sz�tette az ultramikroszk�pot, a kolloidoldatok egyik legfontosabb vizsg�l�eszk�z�t. Ennek seg�ts�g�vel d�nt� fontoss�g� meg�llap�t�sokat tett a kolloidok term�szet�r�l, r�szecskeeloszl�s�r�l, a szolok �s g�lek szerkezet�r�l �s �llapotv�ltoz�sair�l. 1924-ben v�lasztott�k a b�csi akad�mia levelez� tagj�v�, k�s�bb pedig m�s tudom�nyos test�letek is sz�mos kit�ntet� c�met adom�nyoztak neki. 1925-ben elnyerte a k�miai Nobel-d�jat. Mindk�t sz�l�je r�v�n magyar sz�rmaz�s� volt, besz�lt is magyarul, azonban, mivel �lete �s teljes munk�ss�ga a n�met nyelvter�lethez kapcsol�dik, nem sorolhatjuk a magyar tud�sok k�z�.
	Web dokumentumok