Szovjet fizikus, csillagász
Szentpéterváron tanult és dolgozott 1941-ig, amikor az intézetét evakuálták és vele együtt ment Kazányba. 1943-tól Moszkvában élt. Fontos szerepet játszott a szovjet nukleáris- és termonukleáris fegyver kifejlesztésében. Atommagfizikai kutatásokkal, asztrofizikával és kozmológiával foglalkozott. A 70-es évek elején jött rá arra, hogy a gravitáció rendkívül érdekes alakzatokat hoz létre. Úgy gondolta, az univerzum szerkezete egy fürdõkád felszínén véletlenszerûen képzõdõ habhoz hasonlít. Ahogy a fürdõvíz tetején a kis és nagy buborékok összeállnak, úgy állnak össze a galaxisok is, közöttük pedig óriási üres térségek húzódnak, ahol gyakorlatilag nincsen semmi. Ezt akkor senki sem fogadta el, mert az univerzumnak akkor még kis tartományát ismertük. Ez a helyzet csak a 80-as években változott meg. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választják 1983-ban. Halála után 2001-ben tiszteletének adózva a csillagászok róla nevezték el a 11438 számú kisbolygót.