| Zach Ferenc Xavér János, báró (Franz, Xaver)
Pest, [Pozsony], 1754. jún. 13. [14.] - Párizs, Franciaország, 1832. szept. 2. [3./4.] Csillagász, geodéta
Az "új" gothai (seebergi) csillagvizsgáló alapítója. Apja, Johann Zach katona-seborvos, magyar nemességet kapott. A bécsi katonai-műszaki akadémián végezte tanulmányait, geodéziai munkálatokban vett részt, a hadseregből kilépve a lembergi (ma Lviv, Ukrajna) egyetem tanára. Állásának megszűnte után Párizsba, majd Londonba ment, ahol a szász követ, Brühl gróf mellett kezdett csillagászattal foglalkozni. Ajánlására 1786-ban II. Ernő Szász-gothai herceg szolgálatába lépett, felépítette a Gotha melletti Seebergen, a mai értelemben is modernnek számító csillagvizsgálót. 1798-ban összehívta az első nemzetközi csillagász-találkozót. A rendszeres adatközlés érdekében megindította az Allgemeine Geographische Ephemeriden (1798-99) 1800-ban a Monatliche Correspondenz zur Beförderung Erd- und Himmels-Kunde (1807-ig szerk.) havi csillagászati-geodéziai szakfolyóiratot, 1818-25 közt pedig a Genovában megjelenő Correspondence astronomique c. folyóiratot. A herceg halála után özvegyének főudvarmestere, Dél-Németországba, majd Olaszországba, 1827-ben Párizsba, utóbb Frankfurt am Mainba, majd ismét Párizsba utazott, Értékesek műszertechnikai és életrajzi tanulmányai, először szorgalmazta a változócsillagok rendszeres megfigyelését is. Folyóirataiban többször ismertette a magyarországi csillagászat és földmérés eredményeit. Sajnos, sok kárt is okozott a magyarországi csillagászok, csillagászat hírnevének, így ellentétbe került Hell Miksával és Pasquich Jánossal is. A Magyar Tudós Társaság kültagja (1832), a párizsi Természettudományi Akadémia tagja, nevét egy holdkráter őrzi. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
