Svájci matematikus, csillagász
A napfolt-periódusok kutatásának úttörÅ‘je, a nemzetközi Nap észlelÅ‘ hálózat megszervezÅ‘je. 1844-ben a berni Egyetem tanára, 1847-ben a berni obszervatórium igazgatója. 1855-tÅ‘l a zürichi Műegyetem tanára, 1864-ben a zürichi csillagvizsgáló alapítója. Miután Heinrich Schwabe 1843-ban közölte feltételezését, hogy a napfoltok száma periodikusan ingadozik, Wolf saját észlelései, valamint régi észlelések 1610-ig visszamenÅ‘en felkutatott adatai alapján alapos statisztikai módszerekkel elsÅ‘ként határozta meg a naptevékenység 11.1 éves periódusát (1848). Az általa bevezetett Wolf-féle napfolt-relatívszám ma is használatos a Nap aktivitásának vizsgálatában. ElsÅ‘k közt állapította meg a naptevékenység kapcsolatát egyes földi jelenségekkel (földmágnesség, sarki fény, 1852). Az 1850-es évek végétÅ‘l szorgalmazta a napfoltok számának az egész Földre kiterjedÅ‘ számlálását és az összesített adatok egységes feldolgozását. Kiterjedt tudománytörténeti kutatásokat is végzett. Kézikönyve (Handbuch der Astronomie, 1890-92) a csillagászat történetének és irodalmának máig nélkülözhetetlen forrásmunkája. Nevét a Wolf-féle napfolt-relatívszám, és egy holdkráter Å‘rzi. (Bartha Lajos)