Osztrák-angol filozófus
A Monarchia egyik leggazdagabb családjában nõtt fel. Mérnöki tanulmányokat végzett Berlinben és Manchesterben, majd Bertrand Russell tanítványa lett Cambridge-ben, itt matematikai logikát tanult. Az 1. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, olasz hadifogságba esett. Néhány évig visszavonult a filozófiától, majd meghívásra 1929-tõl tanított Cambridge-ben, s onnan 1947-ben ment nyugdíjba. 1938-ban lett brit állampolgár. Életében csak egy könyve, elsõ korszakának fõmûve, a "Tractatus logico-philosophicus" jelent meg nyomtatásban 1921-ben. Gazdag életmûvének nagyobb részét halála után adták ki hátrahagyott kéziratai, illetve Cambridge-i elõadásainak gyorsírásos szövegei alapján. Nagy befolyása volt az ún. Bécsi Kör tagjaira. A 20. század egyik legnagyobb hatású filozófusa, jelentõsen hozzájárult a logika, a matematikusfilozófia és a nyelvfilozófia fejlõdéséhez.