Német szerveskémikus, Nobel-díjas
Orvosi tanulmányokat folytatott Freiburgban, majd Berlinben, azonban érdeklõdése egyre inkább a kémia felé fordult. 1900-ben szerzett doktori fokozatot. Freiburgban jelentõs eredményeket ért el a koleszterin és más szterinek szerkezetének tisztázásában. 1913-tól az innsbrucki egyetemen, majd 1915-tõl 1944-ben történt nyugdíjazásáig Göttingenben volt a kémia professzora. Munkásságában a természetben elõforduló szerves anyagok kémiájával foglalkozott, így számos fontos alkaloida szerkezetét állapította meg. A szteroidok és vitaminok kapcsolatára vonatkozó fontos eredményeiért 1928-ban megkapta a kémiai Nobel díjat. Szabadalmait a Merck és Bayer gyógyszergyárak vették át és ezek alapján fontos gyógyszerek gyártását kezdték meg. Tanítványa volt Adolf Butenandt, aki 1939-ben ugyancsak kémiai Nobel-díjat kapott.