Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Willst�tter, Richard Martin Karlsruhe, Baden, 1872. aug. 13. - Locarno, Sv�jc, 1942. aug. 3. N�met vegy�sz, Nobel-d�jas A m�ncheni egyetemen szerzett doktor�tust a kokain szerkezet�nek vizsg�lat�val 1894-ben. Adolf von Baeyer asszisztensek�nt M�nchenben folytatta az alkaloidok szerkezet�nek kutat�s�t, �s sz�mos alkaloidot el� is �ll�tott. 1905-ben Z�richben kapott professzori �ll�st. Itt kezdte el a klorofill vizsg�lat�t. A berlini egyetem k�miaprofesszora �s a berlini Kaiser Wilhelm int�zet igazgat�ja volt 1912-1916-ig. 1913-ban fedezte fel a z�ld lev�lfest�k vegy�let�t, a klorofillt. Kimutatta, hogy a klorofill molekulaszerkezete azonos a v�r v�r�s sz�n�t biztos�t� hemoglobinnal, a k�l�nbs�g mind�ssze annyi, hogy a hemoglobin k�zep�n vasatom, m�g a klorofill k�zep�n magn�ziumatom tal�lhat�. Zechmeister L�szl� tanulm�nyait Richard Willst�tter mellett folytatta. A klorofill �s m�s n�v�nyi sz�nez�kek szerkezet�nek tanulm�nyoz�s��rt 1915-ben k�miai Nobel-d�jjal t�ntett�k ki. 1916-ban Willst�tter v�ltotta fel Baeyert M�nchenben. Az 1920-as �vekben az enzimreakci�k mechanizmus�t vizsg�lta. Zsid� sz�rmaz�sa miatt - az antiszemita nyom�s elleni tiltakoz�sk�nt - 1924-ben lemondott m�ncheni �ll�s�r�l. Mag�nemberk�nt folytatta munk�j�t el�sz�r M�nchenben, majd 1939-t�l Sv�jcban.
	Web dokumentumok