| Weszprémi István
Veszprém, 1723. aug. 13. - Debrecen, 1799. márc. 13. Orvos, szülészmester, orvostörténész
Az első magyar életrajzi lexikon írója. A debreceni Református Kollégiumban tanult, Londonban bonctannal, sebészettel, vegytannal és növénytannal foglalkozott, továbbá tanulmányozta a himlőoltást. 1755-ben világviszonylatban is úttörő munkájában javasolja a pestis elleni védőoltást, de javaslata nem terjedt el. 1756-ban Utrechtben doktorált, kórbonctani megfigyeléseket tartalmazó disszertációját Morgagni, a kórbonctan megalapítója is idézte. 1757-től 43 éven át volt Debrecen város orvosa. 1766-ban ő írta az első magyar nyelvű szülészeti munkát, elsősorban a bábák számára. Alapvető orvostörténeti műve a Magyarország és Erdély orvosainak munkásságát bemutató négykötetes lexikona, amely életrajzi és könyvészeti munka is egyben, s Lipcsében és Bécsben látott napvilágot (a teljes mű megtalálható a Google Books-on), magyar fordítása 1960-1970 között látott napvilágot. Tiszteletére a Magyar Orvostörténelmi Társaság évente átadásra kerülő emlékérmet alapított. Debrecenben Tóth Béla (1980) és Szállási Árpád (1995) kötetet adott ki róla. A Magyar Tudománytörténeti Intézet 2000-ben egy közel 300 oldalas tanulmánykötetet jelentetett meg róla. (Dr. Gazda István)
|  | | Web dokumentumok |
