Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Weinberg, Steven New York, USA, 1933. m�j. 3. - Austin, Texas, 2021. j�l. 23. Amerikai fizikus, Nobel-d�jas 1954-ben szerzett fizikusdiplom�t a Cornell Egyetemen, majd 1957-ben doktor�lt Princetonban. A Columbia, a California Egyetem, a MIT, 1973-t�l a Harvard, 1982-t�l az austini Texas Egyetem professzora volt. 1967-ben Weinbergnek siker�lt el�sz�r a gyenge �s a elektrom�gneses k�lcs�nhat�sok egyes�t�se. Sheldon Glashow (aki k�z�piskolai majd egyetemi t�rsa volt) valamint t�l�k f�ggetlen�l Abdus Salam is r�szt vett az elm�let kidolgoz�s�ban, amely a k�lcs�nhat�sokat k�zvet�t�, t�lt�ssel rendelkez� W, valamit a semleges Z bozonok l�t�t is megj�solta. Ezeket 1983-ban mutatt�k ki k�s�rletileg a CERN-ben. Tudom�nyos munk�ja mellett j� st�lusban meg�rt tudom�nyn�pszer�s�t� m�vei is (melyek k�z�l t�bbet magyar nyelven is kiadtak) m�lt�n hoztak sz�m�ra sz�mos elismer�st. Weinberg 1979-ben Glashow-val �s Salammal megosztva fizikai Nobel-d�jat kapott "az elemi r�szek k�z�tti gyenge �s elektrom�gneses k�lcs�nhat�s egyes�tett elm�let�hez val� hozz�j�rul�s��rt, bele�rtve t�bbek k�z�tt a semleges gyenge �ramok megj�vend�l�s�t is". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok