Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Weber, Wilhelm Eduard Wittenberg, Sz�szorsz�g, 1804. okt. 24. - G�ttingen, Poroszorsz�g, 1891. j�n. 23. N�met fizikus A hallei egyetemen tanult, itt 1825-ben testv�r�vel, a fiziol�gus Ernst Weberrel jelentett�k meg K�s�rleti hull�mtan c. m�v�ket. 1827-ben habilit�lt, majd 1831-ben Gauss megh�v�s�ra a g�ttingeni egyetem fizikaprofesszora lett. 1837-ben politikai okokb�l (a "g�ttingeni hetek" egyikek�nt) t�voznia kellett. 1833-ban az egyetem �s a Gauss igazgat�sa alatt �ll� csillagvizsg�l� k�z�tt elk�sz�tett�k a vil�g els� elektrom�gneses t�v�r�j�t. Gauss-szal f�ldm�gness�gi m�r�seket v�geztek, hatalmas munk�juk eredm�nye a F�ldm�gness�g atlasza volt (1840). 1843 �s 1849 k�z�tt a lipcsei egyetem fizikaprofesszora volt, majd visszat�rhetett G�ttingenbe. 1856-ban Rudolf Kohlrausch-sal k�z�s munk�juk az elektromos �ramer�ss�g m�r�se mechanikai mennyis�gekre visszavezetve egy egys�ges m�rt�kegys�g-rendszert alapozott meg, az elektrosztatikus �s elektrom�gneses egys�gek ar�ny�ra vonatkoz� eredm�ny�k pedig el�k�sz�tette Maxwell elektrom�gneses elm�let�t is. Az SI rendszerben a m�gneses fluxus m�rt�kegys�ge viseli a nev�t. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok