Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Watson, George Neville Westward Ho!, Devon, Anglia, 1886. jan. 31. - Leamington Spa, Warwickshire, 1965. febr. 2. Angol matematikus Londonban, a St. Paul iskol�ban kezdte tanulm�nyait, ahol kiv�l� tan�rai voltak. 1904-ben �szt�nd�jjal a Cambridge-i Trinity College-be iratkozott be. 1909-ben elnyerte a rangos Smith-d�jat, majd 1910-ben a Trinity College oktat�ja lett �s m�g tov�bbi n�gy �vet itt t�lt�tt. Ut�na a Londoni University College-ben tan�rseg�dk�nt dolgozott. 1918-1951-ben a Birminghami Egyetemen a matematika professzora volt. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a komplex-v�ltoz�s f�ggv�nyekkel kapcsolatos k�l�nb�z� ter�leteken, �gy a differenci�legyegyenletek, sz�melm�let �s speci�lis f�ggv�nyek ter�let�n. K�zel 25 tanulm�nyt �rt Ramanujan indiai matematikus h�trahagyott jegyzeteihez, eredm�nyeit kieg�sz�tve. Whittakerrel k�z�sen �rt m�ve a modern anal�zisr�l, valamint a Bessel-f�ggv�nyekr�l �rt k�nyve ma is alapm�nek sz�m�t. Fontos eredm�nye volt, hogy megmutatta, a r�di�hull�moknak a F�ld felsz�n�n val� terjed�se a Heaviside r�teg l�tez�se eset�n magyar�zhat�. 1919-ben a Londoni Kir�lyi T�rsas�g tagj�v� v�lasztott�k, t�bb kit�ntet�ssel ismert�k el munk�ss�g�t. A Londoni Matematikai T�rsas�gban is t�bb tiszts�get t�lt�tt be.
	Web dokumentumok