Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Wartha Vince Fiume, 1844. j�l. 17. - Budapest, 1914. j�l. 20. K�mikus, m�egyetemi tan�r 1861-t�l a J�zsef Polytechnikumban (m�egyetemen) majd Z�richben tanult. Heidelbergben Bunsen mellett doktor�lt. Ezut�n a z�richi m�egyetemen v�llalt tan�rseg�di �ll�st, ahol mag�ntan�ri c�met is szerzett. 1867-ben a budapesti m�egyetem �sv�nytani tansz�k�nek helyettes tan�ra, majd 1870-ben az �jonnan alak�tott K�miai Technol�giai Tansz�k professzora lett. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja (levelez� tag 1873-t�l, rendes tag 1891-t�l), a m�egyetemnek t�bb �zben rektora volt. K�zel h�rom �vtizedig (1870-1897) vezette az int�zm�ny k�nyvt�r�t. A Term�szettudom�nyi T�rsulat vezet�s�ben t�bb mint 40 �vig vett r�szt. Tudom�nyos munk�ss�ga rendk�v�l gazdag. A v�z l�goss�g�nak, tov�bb� - tan�tv�ny�val, Pfeifer Ign�ccal - a v�z kem�nys�g�nek meghat�roz�s�ra kidolgozott m�dszer�t a k�zelm�ltig vil�gszerte alkalmazt�k. Tev�keny szerepe volt a budapesti v�zm� l�trehoz�s�ban. � v�gezte el a hazai g�zgy�rt�s c�lj�ra szolg�l� szenek elemz�s�t. Legfontosabb eredm�nyeit a ker�miaipar ter�let�n �rte. Legjelent�sebb felfedez�se a f�ml�szter-m�z �vsz�zadokon �t keresett gy�rt�si titk�nak megfejt�se. Az �ltala kifejlesztett �s eozin-nak nevezett m�zak k�sz�t�si elj�r�sait a p�csi Zsolnay-majolikagy�r term�keiben alkalmazt�k. 1904-ben �llami megb�z�sb�l �jj�szervezte a herendi porcel�ngy�rat. M�sodik feles�ge Hugonnai Vilma, az els� magyar orvosn� volt.
	Web dokumentumok