Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Vavilov, Ivanovics Szergej (Sergey Ivanovich) Moszkva, Orosz Birodalom, 1891. m�rc. 24. - Moszkva, Szovjetuni�, 1951. jan. 25. Orosz fizikus Az egyetem elv�gz�se ut�n a moszkvai Fizikai �s Biofizikai Int�zetben kezdett el dolgozni. Az igazgat�, Pjotr Lazarev javaslat�ra fizikai optik�val foglalkozott. Kezdetben szerves fest�kmolekul�k fotolumineszcenci�j�t vizsg�lta, s a k�vetkez� �vekben munkat�rsaival megfogalmazta a lumineszcencia alapvet� t�rv�nyeit. �tt�r� szerepet j�tszott a lumineszcens l�mp�k fejleszt�s�ben. Vavilov vezette be a "nemline�ris optika" kifejez�st. 1932-ben a Szovjet Tudom�nyos Akad�mia tagja, az Optikai Int�zet igazgat�ja �s m�g ebben az �vben a leningr�di Fizikai Int�zet vezet�je lett. Sz�mos tan�tv�ny�val megszervezte a neutronok, a sug�rz�ssal keltett lumineszcencia �s a sz�nes krist�lyok vizsg�lat�t. 1933-ban tan�tv�ny�val, Pavel Cserenkovval felfedezt�k a Vavilov-Cserenkov-sug�rz�st. melynek elm�let�t k�s�bb Ilja Frank �s Igor Tamm fejlesztette tov�bb. 1934-ben a tudom�nyos akad�mia Leningr�db�l Moszkv�ba k�lt�z�tt, ahol Vavilov a Lebegyev Fizikai Int�zetet szervezte meg. 1945-t�l hal�l�ig a Szovjet Tudom�nyos Akad�mia eln�ke volt. Jelent�s szerepe volt a Szovjetuni� hidrog�nbomba-programj�ban is. 1946-ban Vavilov, Cserenkov, Frank �s Tamm Szt�lin-d�jat kapott, 1958-ban, Vavilov hal�la ut�n h�t �vvel, a m�sik h�rom tud�st Nobel-d�jjal t�ntett�k ki a Vavilov-Cserenkov-sug�rz�s jelens�g�nek felfedez�s��rt �s �rtelmez�s��rt. Vavilov tudom�nyt�rt�nettel is foglalkozott, n�pszer�s�t� k�nyvet �rt az optik�r�l, tudom�nyos �letrajzot - t�bbek k�z�tt - Galileir�l, Huygensr�l, Faraday-r�l, Newtonr�l, Lomonoszovr�l �s Lebegyevr�l.
	Web dokumentumok