Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Vane, John Robert, Sir Tardebigge, Worcestershire, Anglia, 1927. m�rc. 29. - Farnborough, Hampshire, 2004. nov. 19. Angol biok�mikus, vegy�sz, farmakol�gus, gy�gyszer�sz, Nobel-d�jas Az oxfordi egyetemen szerzett k�miai �s farmakol�giai diplom�t. Egy r�vid ideig a Sheffield-i Egyetem munkat�rsa volt. Doktor�tusa ut�n a Yale egyetemen oktatott. 1955-ben visszat�rt Angli�ba, a University of London oktat�ja lett, 1966-t�l professzork�nt. 1955-ben a Royal College of Surgeons tagja. 1973-t�l a kenti Wellcome Alap�tv�ny igazgat�ja volt. 1983-ban t�rt vissza a University of London William Harvey Kutat�int�zet vezet�jek�nt. Legfontosabb kutat�si eredm�nye a hossz� id� �ta j�l ismert f�jdalomcsillap�t�, az aszpirin, azaz acetil-szalicilsav hat�smechanizmus�nak felt�r�sa. A prosztaglandinoknak a gyullad�sok k�rtan�ban bet�lt�tt szerep�t vizsg�lva � ismerte fel, hogy az aszpirin �s m�s gyullad�sg�tl� gy�gyszerek a prosztaglandin-szint�zis g�tl�sa �tj�n fejtik ki hat�sukat. K�s�bb � fedezte fel a prosztaciklint is, a prosztaglandinok csal�dj�nak tagj�t, mely sz�mos fontos gy�gyszer el��ll�t�s�nak kiindul� anyaga. 1982-ben Sune Bergstr�m, Bengt Ingemar Samuelsson sv�d biok�mikusokkal megosztva kapt�k meg az orvosi-�lettani Nobel-d�jat a prosztaglandinok �s a vel�k kapcsolatban l�v� biol�giailag akt�v vegy�letek ter�let�n v�gzett �tt�r� kutat�saik�rt.
	Web dokumentumok