Német matematikus, orvos, természettudós
Leiden-ben tanult matematikát, 1672-73-ig. Utazásai során a kor számos jeles tudósával (Leibniz, Huygens) került kapcsolatba. Szászországban rézből nagyméretű homorú gyújtótükröket készített, melyekkel igen magas hőmérsékletet tudott előállítani, optikai kísérletekre és anyagok megolvasztására. Készített ilyen célokra nagy átmérőjű gyűjtőlencséket is. Saját üveghutáiban az üveggyártás technológiáját továbbfejlesztette. Nagy szerepe volt a meisseni porcellán feltalálásában. Mint matematikus is fontos eredményeket ért el, nevéhez fűződik a Tschirnhaus-görbe és a Tschirnhaus-transzformáció.