Itáliai fizikus, matematikus
Tizennyolc esztendõs, amikor Rómában a matematikát tanító Benedetto Castellihez került, aki nemcsak tanítványa, de jó barátja is lett. Castelli mellett foglalkozott matematikával, mechanikával, távcsövekbe való lencséket csiszolt, és rájött, miként lehet az üveggolyókat nagyításra felhasználni. 1641-ben Galilei hívta meg Firenzébe. Galilei elhunyta után a toscanai nagyherceg a matematika professzorává és firenzei udvari matematikussá nevezte ki. Torricelli a barokk kor legjelentõsebb fizikusai és matematikusai közé tartozik, Galilei tanítványai közül a legnagyobb. 1644-ben hozta nyilvánosságra úttörõ munkáját a szabadesés és hajítás törvényszerûségeirõl, Torricelli-tétel néven került be a fizikába. A legfontosabb felfedezése a barométer mûködési elvének felfedezése. Róla nevezték el a nyomás egyik fizikai mértékegységét (torr). Nevét viseli egy holdkráter, valamint a 7437-es aszteroida is.