Természettudós, orvos, tanár
1836-tól Pesten orvosi tanulmányokat folytatott, 1842-ben lett orvosdoktor. Ezután Berlinben, Párizsban (fÅ‘leg sebészetben) képezte tovább magát. 1843-ban megszerezte Pesten a sebészdoktori képesítést és gyakorló orvos lett. 1845-ben a Természettudományi Társaság másodtitkára. 1848-tól a debreceni fÅ‘iskolán a vegy-, növény- és ásványtan tanára. 1848 május és július között a Belügyminisztériumban tanácsos volt. A szabadságharc bukása után visszatért a tanszékre. Tanári működése mellett orvosi gyakorlatot is folytatott. Orvosi-egészségügyi és természettudományi munkákat írt. Bugát Pállal összegyűjtötte az orvosi és természettudományi műszavakat, a vegytani kifejezéseket. 1843-tól az MTA tagja. "Alapos kémiai ismeretei révén elsÅ‘ként állapította meg, hogy az 1857-ben hullott ún. kabai széntartalmú meteorit nagy molekulájú szénvegyületeket tartalmaz, ezzel felhívta a nemzetközi figyelmet erre a ritka meteorit-típusra (ún. szenes kondritok). A magyarországi meteorit hullásokról írott tanulmánya máig fontos forrásmunka." (Bartha Lajos)