Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Tor� Tibor �nlaka, 1931. j�l. 16. - Temesv�r, 2010. okt. 17. Rom�niai magyar fizikus A sz�kelyudvarhelyi reform�tus koll�gium elv�gz�se ut�n a temesv�ri egyetemen szerzett diplom�t 1953-ban, matematika-fizika szakon. Bent maradt az egyetemen, s v�gigj�rva a hivatali rangl�tr�t, 1993-ban lett az egyetem elm�leti fizikai int�zet�nek vezet� professzora. Magyarorsz�gon c�mzetes egyetemi tan�rk�nt oktatott a szegedi egyetemen, de vend�gtan�rk�nt megfordult az orsz�g sok-sok egyetem�n. 1991-ben az E�tv�s Lor�nd Fizikai T�rsulat tiszteletbeli, 1993-ban a Magyar Tudom�nyos Akad�mia k�ls� tagj�v� v�lasztott�k. El�szeretettel foglalkozott tudom�nyt�rt�nettel, f�leg Bolyai J�nos munk�ss�g�val. Akad�miai sz�kfoglal�j�t "Bolyai J�nos �s az alapvet� fizikai k�lcs�nhat�sok geometriz�l�sa" c�mmel tartotta. F� kutat�si ter�lete az elm�leti r�szecskefizika volt, ezen bel�l m�lyrehat�an foglalkozott az elemi r�szecsk�k k�z�tt fell�p� alapvet� k�lcs�nhat�sok egyes�tett elm�let�vel, a geometriz�l�s lehet�s�g�vel. Sz�mos k�nyve, tudom�nyos �s ismeretterjeszt� cikke jelent meg nemcsak rom�n �s magyar, de angol, francia, n�met nyelven. Az elm�leti r�szecskefizik�ban k�l�n�sen a neutr�n�k �rdekelt�k. R�luk �rt k�nyve 1969-ben jelent meg rom�nul, majd kib�v�tve 1976-ban magyarul. K�zben 1972-ben r�szt vett a balatonf�redi neutr�n� konferenci�n, ahol alkalma ny�lt tal�lkozni �s eszmecser�t folytatni nemcsak Marx Gy�rggyel �s a magyar fizikusokkal, de Richard Feynmannal, Victor Weisskopffal, Bruno Pontecorvoval, a szakter�let vil�gh�r� kutat�ival is. Az Eur�pai Fizikai T�rsas�g tagjak�nt �ldozatos munk�t v�gzett az erd�lyi �s a magyarorsz�gi term�szettudom�nyos kutat�s eredm�nyeinek megismertet�s�ben, elterjeszt�s�ben. Az � fia Tor� T. Tibor rom�niai magyar fizikus, politikus. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok