Angol kémikus
Edinburghban, majd Cambridge-ben tanult, ahol orvosi diplomát szerzett, de nem praktizált, mert a kémia jobban érdekelte; somerseti birtokán mezőgazdasági kísérleteket is folytatott. Bebizonyította, hogy a gyémánt szénből áll, és ugyanannyi szén-dioxid keletkezik belőle, mint amennyi Lavoisier szerint az azonos mennyiségű faszénből. 1803-ban a platina-előállítás maradékában felfedezte az ozmiumot és irídiumot. 1813-ban kémiaprofesszorrá nevezték ki Cambridge-ben. A tennantit ásvány őrzi nevét.