Amerikai orvos,genetikus, virológus, Nobel-díjas
Biológusként végzett 1955-ben a Swarthmore College-ben. Ezután a California Institute of Technology-n (Caltech) folytatta tanulmányait, először a kísérletes embriológia, majd Dulbecco laboratóriumában az állati virológia területén. Doktori értekezését a csirkében rosszindulatú daganatot okozó Rous-szarkómavírusról (RSV) írta. 1960-tól haláláig a wisconsini egyetemen dolgozott, 1969-től az onkológia professzoraként. Az RSV-vel végzett kísérletei alapozták meg az általa 1964-ben megfogalmazott DNS-provírus-hipotézist. Ennek helyessége néhány évvel később igazolódott, amikor Temin és tőle függetlenül David Baltimore felfedezte a reverz transzkriptáznak nevezett enzimet. Az általa felállított protovírus-hipotézis szerint a daganatkeltő RNS-vírusok, más néven retrovírusok az egészséges sejtek kromoszómáiban is megtalálhatók, fennmaradásukat a ciklusos DNS-RNS-DNS információátadás lehetősége biztosítja. 1975-ben megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Renato Dulbecco és David Baltimore társaságában a tumorvírusok és a sejtek genetikai anyaga közötti cserehatás területén tett felfedezéseiért.