Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Teller Ede (Edward) Budapest, 1908. jan. 15. - Stanford, California, USA, 2003. szept. 9. Magyar sz�let�s� amerikai atomfizikus A Trefort utcai Mintagimn�ziumban �retts�gizett, ut�na els� d�jat nyert az E�tv�s-versenyen matematik�b�l �s fizik�b�l. Itthon kezdett m�egyetemi tanulm�nyait Karlsruheban folytatta vegy�szm�rn�ki szakon. R�vid m�ncheni tart�zkod�s ut�n Lipcs�ben fejezte be egyetemi tanulm�nyait, Heisenberg ir�ny�t�s�val doktor�lt fizik�b�l. Ut�na G�ttingenben, majd Londonban lett egyetemi oktat�. 1934-ben megn�s�lt, majd Bohr mellett dolgozott Rockefeller �szt�nd�jas kutat�k�nt Koppenh�g�ban. Itt ismerkedett meg George Gamow-val, a Szovjetuni�b�l szerencs�sen elmenek�lt fizikussal. 1935-ben Gamow mell� h�vt�k meg a George Washington Egyetemre. A F�ld�n megval�s�that� f�zi�s magreakci� �tlet�t Fermi vetette fel Tellernek 1941-ben. Ezut�n Chicagoban, majd Los Alamosban, mik�zben az odah�vott fizikusok az ur�non felfedezett maghasad�s megszel�d�t�s�n (atomreaktor) illetve bomb�v� alak�t�s�n (atombomba) dolgoztak, Teller az atombomb�val begy�jthat� f�zi�s "szuperbomba" megval�s�that�s�g�t kutatta. 1945 ut�n a fizikusok nagy r�sze befejezettnek gondolta az atombomb�val kapcsolatos kutat�sokat, Teller azonban folytatni akarta. Miut�n 1949-ben a Szovjetuni� is felrobbantotta saj�t atombomb�j�t, a ki�lez�d�tt politikai helyzetben Teller megkapta Truman eln�k t�mogat�s�t a hidrog�nbomba kifejleszt�s�re. Az �ltala ir�ny�tott kutat� csoport tervei alapj�n k�sz�lt deut�rium tr�cium bomb�val 1951-t�l kezdve hajtottak v�gre kis�rleti robbant�sokat a Csendes �ce�n felett. K�zben Teller �jra �ssze�tk�z�sbe ker�lt a fizikusok t�bbs�g�vel (Oppenheimer �gy). Utols� "nagy dob�sa" a "csillagh�bor�s" rak�taelh�r�t� terv volt az 1980-as �vekben, melyet Reagan eln�k karolt fel �s amely v�g�lis k�zvetve a Szovjet�ni� felboml�s�hoz vezetett. Az 1990-es �vekben t�bbsz�r j�rt �jra Magyarorsz�gon. �rdekes �s lebilincsel� el�ad�sokat tartott, �s magas �llami kit�ntet�sben (Corvin l�nc) is r�szes�lt. � volt az utols� "marslak�", aki saj�t meg�lt �lm�nyei alapj�n besz�lhetett itthon a t�bbiekr�l: K�rm�n T�dorr�l, Szil�rd Le�r�l, Wigner Jen�r�l, Neumann J�nosr�l. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok