Angol matematikus
Cambridge-ben tanult matematikát. 1712-ben a Royal Society tagjává választották, 1714 és 1718 között a Társaság titkári pozícióját is betöltötte. Matematikai analízissel foglalkozott, legjelentősebb eredménye a Taylor-tétel, amely a függvények hatványsorba fejtését fogalmazza meg. Akusztikai vizsgálatai során a rezgő húrok alakját, valamint a húr által keltett hang magasságát vizsgálta. Megalapozta a véges differenciák módszerét és a lineáris perspektíva elméletét. Nevét viseli a matematikai analízisben alapvető szerepet játszó Taylor-sor.