Kémikus, kutató mérnök
1922-ben matematika szakon végzett a Budapesti Tudományegyetemen.1949-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1952-ben indította el a hazai germánium-eszközök kutatásait, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben félvezető eszközök gyártástechnológiájának fejlesztési bázisát. 1959-ben munkásságát Kossuth-díjjal tüntették ki. 1971-től az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. 1980-tól a műszaki tudományok doktora. A félvezető anyagok és eszközök technológiájával foglalkozó több szakkönyv, egyetemi jegyzet és számos itthoni és külföldi szaklapban megjelent közlemény szerzője.