Vegyészmérnök, műegyetemi tanár
1894-ben végezte tanulmányait a műegyetemen, 1896-ban a tudományegyetemen bölcsészdoktor lett. 1894-től a műegyetemen volt tanársegéd, 1897-től külföldi tanulmányutat tett. 1905-ben az elektrokémiai tanszék vezetője és ny. r. tanára lett. Értekezései a kémiai technológia számos területét ölelik fel, elektrokémiai vonatkozású tanulmányai, valamint az erdélyi földgáz értékesítésére vonatkozó vizsgálatai különösen jelentősek. Tanulmányozta az elektromosságnak a növények fejlődésére gyakorolt hatását. 1909-től 1929-ig a Természettudományi Társulat választmányi tagja volt. A Chemiai Folyóiratnak szerkesztőségi tagja volt. Tagja volt a felsőháznak. 1910-től az MTA tagja.