Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Svedberg, Theodor Feler�ng, G�vle mellett, Sv�dorsz�g, 1884. aug. 30. - �rebro, 1971. febr. 25. Sv�d vegy�sz, Nobel-d�jas Az uppsalai egyetemen doktor�lt 1907-ben, �s ugyanitt kezdte meg p�ly�j�t. 1949-ben kinevezt�k az �j Gustaf Werners Magk�miai Int�zet igazgat�j�v�. Ezt a posztot 1967-ig t�lt�tte be. Els� ultracentrifug�ja, amely 1924-ben k�sz�lt el, a gravit�ci�s er�n�l 5000-szer nagyobb centrifug�lis er� el��ll�t�s�ra volt k�pes. A k�s�bbi v�ltozatok a gravit�ci�s er� t�bb sz�zezerszeres�t hozt�k l�tre. Az ultracentrifuga seg�ts�g�vel Svedberg rendk�v�l bonyolult feh�rj�k, p�ld�ul a hemoglobin molekulat�meg�t is pontosan meg�llap�totta. 1926-ban k�miai Nobel-d�jat kapott a kolloidok k�miai vizsg�lat��rt �s az ultracentrifug�nak, az akkori �s k�s�bbi k�s�rletek rendk�v�l fontos eszk�z�nek megalkot�s��rt. K�s�bb magk�miai probl�m�kat tanulm�nyozott, hozz�j�rult a ciklotron tov�bbfejleszt�s�hez. Seg�tett tan�tv�ny�nak, Arne Tiseliusnak az elektrofor�zis kidolgoz�s�ban.
	Web dokumentumok