Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Strommer Gyula Nagyenyed, 1920. m�j. 8. - Budapest, 1995. aug. 28. G�p�szm�rn�k, matematikus, egyetemi tan�r 1938-t�l kezdve a M�egyetem g�p�szm�rn�k hallgat�ja, ezzel egyidej�leg a pesti Tudom�nyegyetemen csillag�szatot �s fizik�t tanul. Els� tudom�nyos sikere is erre az id�re esik az �ltala "Transylvania"-nak elnevezett �s nemzetk�zileg is bejegyzett kisbolyg� felfedez�s�vel. 1942-ben a M�egyetem �br�zol� Geometria Tansz�k�re ker�lt tan�rseg�dnek, e munk�ja mellett a Posta K�s�rleti Int�zetben is dolgozik a k�s�bbi Nobel-d�jas B�k�sy Gy�rgy munkat�rsak�nt. 1952-ben a G�p�szm�rn�ki Karon szervez�d� �br�zol� Geometria Tansz�k vezet�je lett. 1962-ben nevezik ki egyetemi tan�rr�. Az �br�zol� Geometria (k�s�bb Geometria) Tansz�ket 1986-ig vezeti. 1981-1987 k�z�tt a G�p�sz-m�rn�ki Kar d�k�nja. 1990-ben Ap�czai Csere J�nos d�jat kap tan�ri tev�kenys�ge elismer�sek�nt. Tudom�nyos munk�ss�g�t a geometria alapjainak �s a Bolyai-Lobacsevszkij geometria kutat�s�nak szentelte, amellyel nemzetk�zi viszonylatban is komoly elismer�st szerzett.
	Web dokumentumok