Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Straub F. Brun� (Straub Ferenc Br�n�) Nagyv�rad, 1914. jan. 5. - Budapest, 1996. febr. 15. Tudom�nyszervez� politikus, biok�mikus, egyetemi tan�r K�z�piskol�ban matematika tan�ra, egyetemistak�nt pedig biok�mia tan�ra - Szent-Gy�rgyi Albert - volt r� legnagyobb hat�ssal. Szerencs�je is volt: Szent-Gy�rgyi 1931-t�l volt a szegedi egyetem tan�ra, � pedig 1932-t�l a szegedi egyetem hallgat�ja �s 1933-t�l m�r ifj� munkat�rsa a hallgat�kkal kit�n� kapcsolatot �pol� professzornak. 1937-ben, amikor Szent-Gy�rgyi orvosi Nobel-d�jat kapott, � biok�miai t�m�b�l doktor�lt. Ut�na - professzora aj�nl�s�ra - megp�ly�zott �s elnyert egy Rockefeller-�szt�nd�jat Cambridge-be, oda, ahol Szent-Gy�rgyi doktor�lt �ppen t�z �vvel azel�tt... 1939-t�l 1944-ig, a n�metek Magyarorsz�gra t�rt�n� bevonul�s�ig egy�tt dolgoztak Szegeden. 1945-ben lett egyetemi tan�r, 1946-ban akad�miai levelez� tag, 1949-ben az MTA rendes tagja. Szentgy�rgyi k�lf�ldre t�vozt�val � lett a budapesti egyetemen az Orvosi Vegytani Int�zet igazgat�ja eg�szen 1970-ig, amikor is �jra Szegedre ker�lt, az �ltala kezdem�nyezett �s megszervezett akad�miai Biol�giai K�zpont �l�re. Tudom�nyos kutat�sai az enzimek, az izomm�k�d�s, a feh�rjeszint�zis �s a sejtl�gz�s ter�let�re koncentr�l�dtak. Energi�i jelent�s r�sz�t lek�t�tt�k azonban a tudom�ny szervez�s�vel �sszef�gg� feladatok: 1967 �s 1973, illetve 1985 �s 1988 k�z�tt � volt az MTA aleln�ke, de r�b�zt�k a Nemzetk�zi Atomenergia �gyn�ks�g aleln�ki teend�it, �s r�szt vett az atomcsend egyezm�ny el�k�sz�t�s�ben is. T�bb egyetemi k�mia tank�nyv szerz�je ill. t�rsszerz�je volt, aki k�tszeres Kossuth-d�jas egyetemi tan�rk�nt �s a Magyar Tudom�ny f�szerkeszt�jek�nt lett a Magyar N�pk�zt�rsas�g Eln�ki Tan�cs�nak utols� eln�ke 1988 �s 1989 k�z�tt. 75 �ves kor�ban vonult vissza a t�rsadalmi �s a tudom�nyos �letb�l. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok