Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Strassmann, Fritz Boppard, N�metorsz�g, 1902. febr. 22. - Mainz, 1980. �pr. 22. N�met fizikus, vegy�sz 1929-ben szerzett akad�miai doktori c�met a Hannoveri M�szaki Egyetemen. 1934 elej�n Otto Hahnnal �s Lise Meitnerrel radioakt�v term�kek kutat�s�ba kezdett. Strassmann, mint az analitikai k�mia szak�rt�je csatlakozott a teamhez, hogy a neutron bomb�z�s sor�n keletkez� k�nnyebb elemeket felismerje. � helyettes�tette Lise Meitnert, akinek a n�ci N�metorsz�gb�l menek�lnie kellett. 1938-ban v�gzett k�s�rleteik igazolt�k az ur�n maghasad�s�t. Az 1943. �vi k�miai Nobel-d�jat 1944-ben Otto Hahnnak �t�lt�k oda. Meglehet�sen �ltal�nos a v�lem�ny, hogy Lise Meitnernek �s Fritz Strassmann-nak is r�szes�lnie kellett volna ebben az elismer�sben. Strassmann 1946-ban a mainzi egyetem szervetlen �s nukle�ris k�miai professzora lett, ahol megalap�totta a Szervetlen K�miai Int�zetet (a k�s�bbi Nukle�ris K�miai Int�zetet). 1945-t�l 1953-ig volt a Max Planck Institute k�miai r�szleg�nek igazgat�ja. 1966-ban a maghasad�s ter�n kifejtett munk�juk�rt Hahnnal �s Meitnerrel k�z�sen Enrico Fermi D�jat kaptak.
	Web dokumentumok