Amerikai fizikus, Nobel-díjas
A Columbia Egyetemen doktorált 1958-ban, ezután ugyanitt tanított, 1963-tól professzorként. 1962-ben Leon Ledermannal és Jack Steinbergerrel neutrínónyalábot állítottak elõ, és felfedezték a müon-neutrínót, megállapítva, hogy a töltött leptonok mindegyikéhez más-más neutrínó tartozik. 1966-tól a Stanford Egyetemen vizsgálta a semleges kaonok bomlásának töltésaszimmetriáját. Az 1970-es években számítógép-biztonsági rendszerek tervezésével foglalkozó céget alapított. 1991-tõl a Brookhaven Laboratórium igazgatóhelyettese volt. 1972-ben nagy sikerû tankönyvet írt a klasszikus elektrodinamikáról. 1988-ban fizikai Nobel-díjat kapott Jack Steinbergerrel és Leon Ledermannal megosztva "a neutrínónyaláb módszerért, és a müonneutrínó felfedezésével a leptonok dublet szerkezetének kimutatásáért" (Piriti János)