Német születésû angol fizikus
Szülõvárosában érettségizett 17 éves korában. Az ekkor folyó porosz-osztrák háborúban Frankfurt a porosz vezetésû Északnémet Szövetség fennhatósága alá került. Gazdag szülei ekkor elhatározták, hogy Manchesterbe teszik át vállalkozásukat, õt pedig Genfbe küldték, hogy tanuljon meg franciául. Két évet töltött ott, miközben csillagászati elõadásokat hallgatott a genfi akadémián, azután õ is Manchesterbe ment, hogy beálljon a jól menõ vállalkozásba. Érdeklõdése azonban egyre jobban a természettudományok felé terelte. Egy év múlva édesapja hozzájárult, hogy Manchesterben az "Owens" fõiskolán tanuljon tovább. (A fõiskolát alapító Owens gazdag textil-nagykereskedõ volt, akárcsak Arthur Schuster édesapja). Itt matematikai és fizikai elõadásokat hallgatott és fizikai kutatásokban vett részt. Utána Heidelbergbe ment, ahol Kirchhoff tanítványa lett, akárcsak Eötvös Loránd. Egy év múlva õ is itt doktorált. Visszatérve Manchesterbe,tudományos karrierje gyorsan ívelt felfelé, sikeresen kapcsolódott be a nemzetközi tudományos életbe. Cambridge-ben Maxwell és Rayleigh társaságában kutathatott. Manchesterben alkalmazott matematikai tanszéket kapott, 1888-ban pedig a fizika professzora lett. 1900-tól kezdve építette ki a világ akkori negyedik legnagyobb fizikai laboratóriumát Manchesterben. Itteni tanítványai közé tartozott Ernest Rutherford is. 1898-ban bevezette a fizikába az antianyag hipotézisét. Diracnak harminc évvel késõbb, az elektron relativisztikus egyenletének felállításakor sikerült az elektron antirészecskéje létezését megjósolnia és elneveznie pozitronnak. Kísérletileg 1932-ben Carl D. Anderson a kozmikus és a gamma sugárzás tanulmányozása során fedezte fel a pozitront. Arthur Schusternek megadatott, hogy ezt is megélje még, két év múlva halt meg. (Dr. Radnai Gyula)