Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Schay G�za B�cs, Ausztria, 1900. m�j. 26. - Budapest, 1991. m�j. 24. Fizikus, k�mikus, egyetemi tan�r 1918-ban beiratkozott a budapesti tudom�nyegyetem jog- �s �llamtudom�nyi kar�ra. Tanulm�nyait az 1918-1919-es tan�v m�sodik f�l�v�t�l a b�lcs�szettudom�nyi karon folytatta. 1922 szeptember�t�l az orsz�gos Chemiai Int�zet �s K�zponti Vegyk�s�rleti �llom�s, majd a N�v�nyeg�szs�g�gyi Int�zet, k�s�bb a Ruggyanta�rugy�r munkat�rsa volt. A Berlin-Dahlem-i Kaiser Wilhelm Institut f�r Physikalische Chemie-ben t�bb �zben is dolgozott �szt�nd�jask�nt Pol�nyi Mih�ly mellett. 1948-1965-ig a BME Vegy�szm�rn�ki Kar�n oktatott. 1954 november�t�l 1968 v�g�ig a K�zponti K�miai Kutat� Int�zet igazgat�i tiszt�t is ell�tta, 1965-ben lemondott tansz�kvezet�i �ll�s�r�l, �s csak a kutat�int�zetet ir�ny�totta. Schay G�za munk�ss�ga az analitikai k�mi�t�l a statisztikus mechanik�ig terjedt. A BME Fizikai K�miai Tansz�k�n Schay k�r�l alakult ki az a nemzetk�zi h�r� adszorpci�s iskola, amelynek kiemelked� eredm�nye a g�zadszorpci�, a g�zkromatogr�fia �s a folyad�kelegy-adszorpci� elm�let�nek kidolgoz�sa. Munk�ss�g�t k�t Kossuth-d�jjal, t�bb �llami kit�ntet�ssel is elismert�k. A BME Vegy�szm�rn�ki Kara 1992-ben Schay-d�jat alap�tott a fizikai-k�mia ter�n kiemelked� eredm�nyeket felmutat� fiatal kutat�k javadalmaz�s�ra. 1946-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok