Patológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas
Budapesten a Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett kitûnõ eredménnyel. 1961-ben, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán (SOTE) orvosi diplomát szerzett summa cum laude minõsítéssel 1967-ben. 1967-ben központi gyakornok a Heim Pál Gyermekkórházban. 1968 és 1971 között egyetemi gyakornok a SOTE I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. 1971-ben patológus szakvizsgát tett Budapesten, az Orvostovábbképzõ Intézetben. 1971 és 1976 között a SOTE I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben egyetemi tanársegéd. 1976-ban elnyerte az orvostudományok kandidátusa címet. 1976 és 1982 között egyetemi adjunktus, 1982 és 1988 között egyetemi docens. 1987-ben az orvostudományok doktora lett. 1988-ban nevezték ki egyetemi tanárrá és 2000-ig a SOTE I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében dolgozott, majd a II. sz. Patológiai Intézet igazgatója lett 2008-ban. Toxikomorfológiai szakértõi képesítését 1991-ben szerezte meg. Ugyanebben az évben elektronmikroszkópos szakértõ lett (George Washington University, USA). 1994ben habilitált a SOTE-n, 1971 és 1973 között, valamint 1981 és 1983 között az Egyesült Államokban járt Bethesdában, a Nemzeti Rákkutató Intézetben (NCI), illetve minden évben 1-2 hónapot még az Egyesült Államokban töltött. Késõbb a májbetegségek felé fordult, ezen belül is elsõsorban a különbözõ vírusok, így a hepatitis B- és hepatitis C-vírus daganatkeltõ hatását vizsgálta az elmúlt 15-20 évben. Jelentõs szerepe volt - amerikai munkatársaival együtt - a hepatitis C-vírus azonosításában. A májrákok területére vonatkozó patológiai felosztásai a nemzetközi kézikönyvekben alapirodalomként szerepelnek. (Dr. Josef Makovitzky)