Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Sasv�ri K�lm�n Hidas, 1912. febr. 7. - Budapest, 2013. j�n. 7. Fizikus Gimn�ziumba P�csett j�rt, egyetemet pedig Szegeden v�gzett, matematika-fizika tan�ri szakon. Az 1931-ben alap�tott szegedi E�tv�s Lor�nd Koll�gium els� t�z di�kja k�z�tt volt. A Koll�gium igazgat�ja, N�ray-Szab� Istv�n �r�mmel fogadta laborj�ban az �rdekl�d� egyetemist�t, itt kezdte el r�ntgendiffrakci�s k�s�rleteit. N�ray-Szab� ir�ny�t�s�val k�sz�tette el szakdolgozat�t, majd doktori disszert�ci�j�t, amelyet egy Ortvay Rudolf �ltal kezdem�nyezett kieg�sz�t�st k�vet�en Budapesten v�dett meg 1938-ban. Ugyanebben az �vben j�tt fel Budapestre, s lett a M�egyetem K�miai Fizikai Tansz�k�re kinevezett N�ray-Szab� tan�rseg�de, majd adjunktusa. A h�bor� �vei alatt �szt�nd�jat nyert a berlini Collegium Hungaricumba, de a h�bor� ellehetetlen�tette az ottani munk�t. Itthon egy fejleszt�s alatt �ll�, Bay Zolt�n-f�le elektronsokszoroz�val m�rt - a vil�gon el�sz�r - r�ntgensug�r intenzit�st. Eredm�nyeit m�r csak a h�bor� ut�n tudta - Papp Gy�rggyel egy�tt - publik�lni. N�ray-Szab� 1947-es el�t�l�s�t k�vet�en Millner Tivadar seg�ts�g�vel ker�lt az Egyes�lt Izz�ba, s mentette �t oda a r�ntgenberendez�st. 1952-54-ben P�cza Jen� h�v�s�ra az ELTE-n tartott r�ntgendiffrakci�s speci�lis el�ad�sokat. 1957-t�l kezdve a meghurcolt N�ray-Szab�val egy�tt az MTA K�zponti K�miai Kutat�int�zet�ben kezdhett�k �jra a k�z�s munk�t. 1959-ben siker�lt �j, modern berendez�shez jutniuk, �s lehet�s�g ny�lt arra is, hogy Cambridge-ben, Manchesterben, majd Pittsbutgh-ban tanulm�nyozza Sasv�ri K�lm�n a legmodernebb technik�t. 1993-ban szerezte meg "az MTA doktora" c�met. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok