Vegyészmérnök, agrokémikus
1953 és 1989 között - 35 éven át - vezette az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete Trágyázástani, ill. Agrokémiai és Növénytáplálási Osztályát. Úttörõ, iskolateremtõ munkát végzett a korszerû szabadföldi és tenyészedényes trágyázási kísérletezés, a tápelem mérleg számítás módszertanának kialakításában, a biometriai értékelés, a talaj- és növényminta vételi eljárások kidolgozásában. Kutatatásai értékes adatokat szolgáltattak, a szervestrágya mûtrágya-egyenértékének becslésében. Õ végezte el a Magyarországon - Európa mintegy 10 másik országával együtt - ma is hivatalos AL (ammónium-laktát)- talaj PK teszt hazai adaptációját. Meghatározó szerepe volt az OMTK hálózat kiépítésében, az MÉM NAK (1979), és az MTA TAKI - KSZE (1987) trágyázási szaktanácsadási rendszerek megalkotásában. Kortársai közül kitûnt legendás szakmai-módszertani igényességével. A "Sarkadi-iskola" vezetõjeként egy egész kutatói nemzedéket indított el pályáján. (Szabóné Kele Gabriella)