Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Rutherford, Ernest, Sir Spring Grove, �j-Z�land, 1871. aug. 30. - Cambridge, Cambridgeshire, Anglia, 1937. okt. 19. �j-z�landi sz�let�s� angol fizikus, Nobel-d�jas Az �j-z�landi egyetemen 1894-ben matematik�b�l �s fizik�b�l doktor�lt, majd a Cambridge-i Cavendish Laboratory-ban J. J. Thomson mellett a radioaktivit�s jelens�g�t kutatva 1897-ben � vezette be az alfa- b�ta- �s gamma-sug�rz�s elnevez�seket. 1908-ban kimutatta, hogy az alfa-r�szecsk�k val�j�ban h�liumatommagok. 1898-1907-ig a montreali McGill egyetem fizikaprofesszora volt. Frederick Soddy-val m�r 1902-ben arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a radioakt�v sug�rz�s atom�talakul�si folyamatok k�vetkezt�ben keletkezik. 1907-ben elfogadta a manchesteri egyetem megh�v�s�t a fizika tansz�k �l�re. 1908-ban k�miai Nobel-d�jat kapott "az elemek boml�s�nak vizsg�latai�rt �s a radioakt�v anyagok k�mi�j�ban el�rt eredm�nyei�rt". Sz�r�sk�s�rletei sor�n felismerte, hogy az atomok pozit�v t�lt�se az atom nagyon kicsiny k�z�ps� r�sz�ben, az atommagban koncentr�l�dik. Az �ltala alkotott Rutherford-f�le atommodellt k�s�bb Niels Bohr fejlesztette tov�bb. 1919-ben a Cambridge-i Cavendish Laboratory vezet�je, a k�s�rleti fizika professzora lett, itt a fizika t�rt�net�nek egyik legjelent�sebb kutat�i iskol�j�t hozta l�tre, melyb�l t�bb Nobel-d�jas ker�lt ki. Ugyanebben az �vben siker�lt mesters�ges k�miai elem�talak�t�st l�trehoznia: nitrog�n atommagot bomb�zott alfar�szecsk�kkel, e reakci� term�ke volt az oxig�n-17 �s a proton, melyet Rutherford nevezett el. 1914-ben lovagi, 1931-ben f�nemesi c�met kapott. A 20. sz�zad egyik legnagyobb hat�s� fizikusa volt.
	Web dokumentumok