Hist�ria - Tud�snapt�r -

	R�ntgen, Wilhelm Conrad Lennep, Poroszorsz�g, (ma Remscheid, N�metorsz�g), 1845. m�rc. 27. - M�nchen, 1923. febr. 10. N�met k�s�rleti fizikus, Nobel-d�jas Apja n�met, �desanyja holland volt. Sikertelen hollandiai �retts�gi ut�n Z�richben az ETH hallgat�jak�nt g�p�szm�rn�ki diplom�t szerzett 1868-ban. Itt a fizika tansz�ket Rudolf Clausiust�l �tvev� August Kundt laborat�rium�ban t�nt fel k�s�rleti fizikusi tehets�ge. Kundt r�besz�l�s�re doktor�lt 1869-ben, majd az � asszisztensek�nt, vele egy�tt ment �t a w�rzburgi egyetemre, innen pedig 1872-ben Strassburgba. Rugalmass�gtani vizsg�latokkal, a hajsz�lcs�vess�g jelens�geivel, a g�zok fajh�j�vel, a krist�lyok h�vezet�s�vel, a g�zok h�elnyel�s�vel �s a piezoelektromoss�ggal is foglalkozott. A professzori c�m megszerz�se ut�n 1879-t�l Giessenben, majd 1889-t�l W�rzburgban lett a fizika tansz�k vezet�je, 1894-t�l az egyetem rektora. Itt fedezte fel 1895 utols� h�napjaiban a k�s�bb r�la elnevezett sug�rz�st, ez�rt a felfedez�s�rt kapta meg 1901-ben az akkor el�sz�r kioszt�sra ker�l� Nobel-d�jat fizik�b�l. Ekkor m�r M�nchenben volt a fizikai int�zet igazgat�ja, Nobel-d�j�t viszont teljes eg�sz�ben a w�rzburgi egyetemnek aj�nlotta fel. M�nchenben n�la doktor�lt Abram Ioffe. Az els� vil�gh�bor�t Amerik�ban �lte �t, visszaj�vetele ut�n 1920-ban Wilhelm Wiennek adta �t tansz�k�t M�nchenben, ugyan�gy, mint h�sz �vvel el�tte W�rzburgban. Fizikai �s m�r�stechnikai eszk�zgy�jtem�ny�t azonban megtartotta, csaknem hal�l�ig gondozta. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok