Bányamérnök, egyetemi tanár
Bányamérnöki oklevelét a mûegyetem soproni bányamérnöki karán szerezte 1942-ben, ahol 1947-ig a geodéziai és bányaméréstani, majd a mechanikai tanszéken adjunktusként oktatott. 1948-52-ben a borsodi és az ózdi bányakerületekben üzemvezetõ. Tervei szerint fejlõdött nagyüzemmé a farkaslyuki szénbányászat, és megvalósult a vízdús homokok alatti fejtési rendszer Égercsehiben. 1964-tõl egyetemi tanár a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem bányamûveléstani tanszékén. 1971-1978 között a földtan teleptani tanszéket vezette. Tudományos és oktatói tevékenysége a kõzet- és talajmechanikára, a biztosítószerkezetek mechanikájára és a mûszaki földtan egyéb területeire terjedt ki. Kezdeményezõ szerepe volt az egyetemi bányamérnöki továbbképzõ tanfolyamok beindításában.