Brit matematikus, fizikus, meteorológus, pszichológus
Egyetemi évei alatt Durham-ben és Cambridge-ben matematikát, fizikát, statisztikát, és botanikát is tanult. Számos munkahelyen működött, így a brit Meteorológiai Intézetben, és oktatott több egyetemen. A diplomaszerzés után olyan differenciálegyenletek közelítő megoldásának keresésére dolgozott ki eljárásokat a véges differenciák módszerével, amelyeknek megoldásfüggvénye nem írható fel zárt alakban. A Bjerknes adatgyűjteményéből kiválasztott 1910. május 20-i dátum adatai alapján, amikor Európa több pontján is végeztek hőmérséklet-, légnyomás- és szélméréseket, megkísérelte a légköri mozgások kormányzó egyenletrendszerének megoldását. Ezzel megelőzte korát: mivel abban az időben csak mechanikus számológépek álltak rendelkezésére, így a másnapi időjárás előrejelzésének számításait nem lehetett a rendelkezésre álló időben elvégezni. Mindazonáltal módszerével Richardson megalapozta a jelenkori meteorológiai előrejelzést. Nevéhez fűződik a numerikus analízisben a Richardson-extrapoláció.