Matematikus, egyetemi tanár
Az elemi iskola 4 osztályának elvégzése után a losonci csehszlovák állami gimnázium magyar tagozatán végezte az elsõ két osztályt. Szülõföldjének visszacsatolása után magyar intézményben folytatta tanulmányait. Leventeként 1944 novemberének végén kellett katonai szolgálatra jelentkeznie. Elõbb nyilas pártszolgálatosok Németországba szállították, majd az Elba partján szovjet fogságba került. Viszontagságos fogvatartása 1948 májusáig tartott. Matematika-fizika tanári szakot végzett 1949 és 1953 között az ELTE-n; ott tanított 1970-ig, amikor a matematikai tudományok kandidátusa lett. Utána a BME oktatójaként tevékenykedett nyugdíjazásáig, 1996-ig. Tanszékvezetõ is volt 1986 és 1992 között. Reiman István 1961-tõl 2002-ig a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák magyar csapatának felkészítõje volt az úgynevezett Reiman-szakkör által, amely a hetvenes években minden második szombaton volt, a júniusi intenzív olimpiai felkészítõ elõkészítõjeként. A szakkörre vidékrõl is jártak középiskolások, akik tanáraival Reiman tanár úr intenzív konzultációkat folytatott. Pista bácsi feladatai rendkívül érdekesek, a változatos matematikai gondolkodás fejlesztõi voltak. Reiman István sok-sok jó könyve közül az 1986-os kiadású, "A geometria és határterületei" címû az egyik legjobb. Reiman István számos hazai és nemzetközi kitüntetésben részesült. (Hujter Mihály)