| Purkinje, Jan Evangelista (Johann Purkyně)
Libochovice, Osztrák-Magyar Monarchia, ma Csehország, 1787. dec. 17. - Prága, 1869. júl. 28. Cseh anatómus, fiziológus
1807-ben Prágában az egyetemen filozófiát hallgatott. 1810-től kezdett orvostudományi előadásokat látogatni és 1818-ban orvosi diplomát szerzett, majd doktori disszertációját a látás mechanizmusából írta. 1822-ben a wrocławi egyetemen 27 évig oktatott. 1839-ben a világon elsőként szervezte meg a Fiziológiai Tanszéket, majd 1842-ben az első hivatalos fiziológiai labort. Itt fizikai kutatásokat végzett, ahol felfigyelt egy színlátással kapcsolatos érzékletre, melyet később Purkinje-jelenségnek neveztek el. Purkinje az elsők között volt, aki kutatásaihoz mikroszkópot használt. Nevéhez köthető a vérplazma, a protoplazma és a kisagyban egy addig ismeretlen, sűrű dendritekkel rendelkező neuron megfigyelése is. Utóbbit később Purkinje-sejteknek neveztek el. 1829-ben a kámfor, az ópium, a nadragulya és a terpentin hatásait vizsgálta az emberre nézve. 1833-ban megfigyelte és leírta az izzadságmirigyek működését.
|  | | Web dokumentumok |
