Amerikai asztrofizikus
A Harvard Egyetemen (Cambridge, Massachusetts) tanult, majd itt is tanított, ezután 10 évig a Massachusetts Institute of Technology-n a fizikaprofesszora volt. 1877-ban a Harvard Egyetem obszervatóriumának igazgatója lett. Legjelentõsebb eredményeit a spektroszkópiában és a változócsillag-kutatásban érte el. Jól dolgozó (és rosszul fizetett) diplomás nõkbõl kutatócsoportot szervezett, itt dolgozott többek között Annie Jump Cannon és Henrietta Swan Leavitt is. Velük kidolgozta a ma is alkalmazott ún. Harvard-féle színkép-típus osztályozási (spektrálklasszifikációs) rendszert. Az általuk szerkesztett Draper-katalógus több mint 200,000 csillag klasszifikációját tartalmazza. Megszerkesztette a csillagok fényességének összehasonlítására szolgáló ún. meridián-fotométert. Fivérével és munkatársával, William Henry Pickeringgel létrehozott egy obszervatóriumot Peruban, így a déli égbolt csillagainak adatait is felvehették katalógusaikba. Spektroszkópiai módszerekkel mutatta ki az ún. szoros kettõscsillagok létezését. Megszerkesztette a csillagok fényességének összehasonlítására szolgáló ún. meridián-fotométert. Az ezzel végzett mérések alapján állították össze az ún. Harvard katalógust, amely több mint 80,000 csillag magnitúdóját tartalmazza. Kétszer tüntették ki a brit Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével, megkapta a Henry Draper- és a Bruce emlékérmet. Nevét egy hold- és egy Mars-kráter, valamint a 784.sz. kisbolygó õrzi, melyeket róla és fivérérõl, William Henry Pickeringrõl neveztek el. (Bartha Lajos)