Német botanikus, növényfiziológus
A göttingeni egyetemen doktorált 1865-ben, majd a marburgi és a bonni egyetemen folytatta tanulmányait. Oktatóként dolgozott Bonnban, Baselban, Tübingenben és végül Lipcsében. A sejtek anyagcseréjének tanulmányozása közben 1877-ben féligáteresztő hártyát készített, hogy annak segítségével vizsgálhassa az ozmózis folyamatát. Kidolgozott egy módszert az ozmózisnyomás mérésére. Az ozmózisnyomás terén végzett kutatásai a növényélettan egyik úttörőjévé tették.