Osztrák csillagász, matematikus, egyetemi tanár
A korai reneszánsz egyik jelentõs csillagásza és matematikusa, a bécsi egyetem tanára. Legfõbb céljának tekintette Ptolemaiosz mûve (Mathematiké szüntaxisz = Almagest) latin fordításának javítását és az adatok hibáinak kiküszöbölését. Munkáját tanítványa Regiomontanus segítségével végezte, a munkát Regiomontanus fejezte be. A Naprendszer Ptolemaiosz-féle elméletének mohamedán tudósok által továbbfejlesztett elméletét mutatja be. Új mûszereket tervezett és készített. V. László magyar és cseh király udvari csillagásza volt, a király halála után III. Frigyes császár udvari csillagásza lett. Baráti kapcsolatban volt Vitéz János váradi püspökkel, elküldte számára a "quadrans geometricus"-nak nevezett szögmérõ mûszerét, és Várad feltételezett földrajzi hosszúságára számolta a napfogyatkozás számításokra szolgáló táblázata egyik változatát. (Ezért nevezték ezt a táblázatot "Tabulae Waradiensis"-nek.) Vitéz János váradi tudós körébe hívta, de Peuerbach nem akart Bécsbõl távozni, és maga helyett Regiomontanust ajánlotta. Jelentõs szerepe volt a reneszánsz magyarországi csillagászatának kibontakozásában. Mûveit 1514-ben adta ki Georg Tanstetter nyomtatásban (Bartha Lajos)