Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Petzval J�zsef Miksa (Petzv�l Joseph Maximilian) Szepesb�la, 1807. jan. 6. - B�cs, Ausztria, 1891. szept. 17. M�rn�k-matematikus, feltal�l�, egyetemi tan�r M�rn�ki oklevel�t a pesti egyetem m�rn�ki int�zet�ben nyerte 1828-ban. 1828-1835-ig Pest v�ros m�rn�ke volt. K�zben megszerezte matematik�b�l a b�lcs�szdoktori oklevelet is. 1832-t�l a pesti egyetemen matematik�t �s mechanik�t adott el�. 1835-ben az egyetem tan�r�v� nevezt�k ki. 1836-ban a b�csi egyetem h�vta meg, itt 1837-1877-ig matematik�t adott el�. Tudom�nyos munk�ss�ga a matematik�n k�v�l a mechanika, ballisztika, a f�nytan �s hangtan sz�les ter�leteire is kiterjedt. Nev�t els�sorban a nagy f�nyerej� akromatikus f�nyk�p�szeti lencs�i tett�k ismertt�. 1860 k�r�l saj�t szerkeszt�s� g�p�vel fotogrammetrikai m�r�seket v�gzett. A f�nyk�pez�s ter�n kifejtett �tt�r� munk�ss�g�nak eml�k�t �rzi az osztr�k k�zoktat�s�gyi miniszt�rium �ltal alap�tott Petzval-�rem, mellyel 1928 �ta a tudom�nyos f�nyk�pez�s ter�n kimagasl� eredm�nyeket jutalmazz�k. Optikai kutat�sainak eredm�nye m�g 1847-b�l sz�rmaz� f�nysz�r�ja. A Holdon egy 150 km �tm�r�j� kr�ter viseli a nev�t. Petzval Ott� b�tyja. 1873-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok