Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Perrin, Francis P�rizs, Franciaorsz�g, 1901. aug. 17. - P�rizs, 1992. j�l. 4. Francia elm�leti atomfizikus A Nobel-d�jas Jean-Baptiste Perrin fia, Irene Curie gyerekkori j�tsz�pajt�sa kor�n kit�nt matematikai tehets�g�vel. Doktori munk�ja a Brown mozg�s elm�leti vizsg�lata volt. Fr�d�ric Joliot-Curie ur�nhasad�st vizsg�l� csoportj�ban � v�gezte az elm�leti sz�m�t�sokat. Ennek sor�n n�h�ny h�nappal a hasad�s felfedez�se ut�n, 1939. m�jus 1-j�n publik�lta elm�leti j�slat�t, mely szerint a l�ncreakci� beindul�s�hoz bizonyos "kritikus" t�megre van sz�ks�g, amit ur�n eset�n - kolleg�inak m�r�si adatait �s saj�t k�zel�t� sz�m�t�sait felhaszn�lva - 40 tonn�ra becs�lt. Szil�rd Le� ennek nyom�n fogalmazta �gy az Einsteinnel al��ratott �s Roosevelt eln�knek augusztus 2-�n elk�ld�tt levelet, hogy egy felt�telezett atombomb�t haj�n lehet majd az ellens�ges kik�t�be eljuttatni �s ott felrobbantani. Amikor a n�ci csapatok elfoglalt�k P�rizst 1940-ben, apja is, � is az Egyes�lt �llamokba menek�lt. A h�bor� ut�n P�rizsba visszat�rve nemcsak az atomfizika professzora lett, de 1950-t�l kezdve - Joliot-Curie elt�vol�t�sa ut�n, de m�g az � javaslat�ra - a francia atomenergia hivatal igazgat�ja is. Ennek keret�ben folytak a titkos kutat�sok a francia atombomba el��ll�t�s�ra, melynek k�s�rleti kipr�b�l�s�ra 1960-ban ker�lt sor. Ez ut�n nevezt�k el az �js�g�r�k Francis Perrint a francia atombomba "atyj�nak". E k�tes h�rnevet tov�bbi p�lyafut�sa sor�n az atomer�m�vek er�teljes t�mogat�s�val igyekezett ellens�lyozni, kedvez�bbre form�lni. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok