Német születésű amerikai asztrofizikus, Nobel-díjas
1954-ben szerzett diplomát a New York-i City College-ban, 1961-ben doktorált a Columbia Egyetemen Charles Townes témavezetésével. 1961-tÅ‘l a Bell Laboratórium kutatója volt. Az Echo és Telstar távközlési műholdakkal való kommunikációhoz épített tízméteres antennájukkal Robert Wilsonnal együtt felfedezte a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzását, amelyet 1965-ben közöltek az Astrophysical Journalban, mint egy 3,5 K hÅ‘mérsékletnek megfelelÅ‘, iránytól és évszaktól független sugárzást. 1978-ban Wilsonnal megosztva a fizikai Nobel-díj felét kapta "a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás felfedezéséért". A díj másik felét Pjotr Kapica kapta "alapvetÅ‘ felfedezéseiért és találmányaiért az alacsony hÅ‘mérsékletek fizikája területén". (Piriti János)