Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Peierls, Rudolf Ernst, Sir Berlin, 1907. j�n. 5. - Oxford, 1995. szept. 19. N�met sz�let�s� brit fizikus M�rn�k szeretett volna lenni, de szem�veges l�v�n, a csal�d lebesz�lte err�l. Fizik�ra iratkozott be Berlinben a tudom�nyegyetemre, ahol Nernst �s Planck el�ad�sait hallgatta. Egy �v ut�n �tiratkozott M�nchenbe, Sommerfeldhez. K�zben megsz�letett a kvantummechanika. 1928-ban a "sabbatical year"-re az USA-ba utaz� Sommerfeld aj�nl�s�val Lipcs�be ment �t, Heisenberghez. Egy �v m�lva Heisenberg ment ki az USA-ba, Peierls pedig Zurichben, Paulit�l k�rt �s kapott doktori t�m�t kvantummechanik�b�l. Disszert�ci�j�t Lipcs�ben v�dte meg 1929-ben. H�rom �vig volt Pauli asszisztense, k�zben �sszebar�tkozott az odal�togat� Landau-val �s Gamow-val. Egy ogyesszai konferenci�n ismerte meg az �t k�s�r� leningr�di fizikus l�nyt, akit 1931-ben feles�g�l vett. 1932-ben m�r egy�tt mentek R�m�ba, ahol Fermivel, majd 1933-ban Cambridge-be, ahol t�bbek k�z�tt Dirac-kal �s Kapic�val tal�lkoztak. 1933-ban k�t�ves �szt�nd�jat siker�lt szereznie Lawrence Bragg-hez Manchesterbe, majd �jra Cambridge-be ment, Kapica h�lt hely�re, a Mond laborat�riumba. 1937/38-ban jutott v�gre professzori �ll�shoz Birmingham-ben, ahol t�bb, Eur�p�b�l el�ld�z�tt zsid� tud�ssal tal�lkozott �ssze. A viszonylagos l�tbiztons�g megsokszorozta szellemi teljes�t�k�pess�g�t. 1938-ban Orowan b�ztat�s�ra megadta a krist�lyok diszlok�ci�j�ra hat� er� elm�leti t�rgyal�s�t, 1939-ben pedig Otto Frisch-sel egy�tt nagys�grendileg j� becsl�st adott egy elk�pzelt atombomb�hoz sz�ks�ges ur�n t�meg�re. Ebb�l lett az a h�rom oldalas Frisch-Peierls memorandum, mely 1940-t�l kezdve felgyors�totta a h�bor�s c�l� nukle�ris kutat�sokat Angli�ban, majd az USA-ban. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n � is azok k�z� az atomtud�sok k�z� tartozott, akik minden erej�ket latba vetett�k az atomfegyverkez�si verseny le�ll�t�s�ra. Magyarul A term�szet t�rv�nyei c. k�nyve jelent meg Kos�ly Gy�rgy ford�t�s�ban, 1963-ban. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok